60–110 centiméter hosszú; súlya 11–20 kilogramm. Sárgásbarna, homokszínű bundáját jellegzetes, szabálytalan formájú, leginkább felhőhöz hasonlító, sötét szélű foltok díszítik – ezekről kapta általános és tudományos nevét is. Teste zömök, szemfogai az élő macskafélék közül arányosan a leghosszabbak (több mint 5 centiméteresek). Bundája színe világos-sárgásbarnába hajló, gyakran halvány mintázattal, hátán részleges dupla csík fut. Ez a korai kutatókat arra a megállapításra juttatta, hogy valószínűleg nagy testű szárazföldi állatokra vadászik. Azonban, mivel ezen faj vadonban elfoglalt élőhelye feltűnően kicsi, manapság inkább úgy véljük, hogy elsődleges zsákmányát fán élő emlősök, főleg gibbonfélék, makákók és nagyorrú majmok alkotják, melyet kisemlősökkel, szarvasokkal, madarakkal, gyalogsülfélékkel és háziállatokkal egészít ki. Abból a tényből adódóan, hogy fő zsákmányállata fán él, a ködfoltos párduc kitűnő mászó. Rövid, rugalmas lábainak, nagy mancsainak és éles karmainak együttes hatása nagyon magabiztossá teszi. A ködfoltos párducok farka olyan hosszú, mint testük, ezzel is segítve az állatot az egyensúlyozásban. Meglepő módon a macskák úgy is másznak, hogy az ágak alján kapaszkodnak, fentről lefelé lógva és fejjel lefelé másznak le a fatörzsekről.
A ködfoltos párduc fán él, és olyan mókusszerű képességekkel rendelkezik, mint a dél-amerikai tigrismacska. Fogságban a ködfoltos párducok ösztönszerűen a hátsó lábaikon függeszkednek, hosszú farkukat lengetve egyensúlyoznak és fejjel lefelé szaladnak le a fatörzseken. A vadonbeli viselkedésük kevéssé ismert, azonban valószínűsíthető, hogy többnyire fán élnek és kedvelt vadászmódszerük, hogy a fákról ugranak a kiszemelt zsákmányra. A ködfoltos párduc viselkedése nagyrészt ismeretlen az állat rejtőzködő természete miatt. Az összetartás és a falkaösztön nyilvánvaló hiánya miatt, feltételezhetően magányos élőlények. Bizonyára csak akkor állnak össze más egyedekkel, amíg a szaporodáshoz és kölyökneveléshez kapcsolódó tevékenységek lefoglalják őket. Míg egykor azt feltételezték, hogy a ködfoltos párduc csak éjszaka aktív, manapság a macskákat már nappal is megfigyelték.
ivel a ködfoltos párducot nehéz a terepen tanulmányozni, megbízható becslés a populáció méretéről nem létezik. Az egyre kiterjedtebb erdőirtások következtében élőhelyük elvesztése és a kínai gyógyászatban történő felhasználásuk miatt elterjedt vadászatukból eredően a ködfoltos párducok populációja hanyatlik. A CITES (=egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) az I. függelékben szereplő fajok közé sorolja a ködfoltos párducot. Ez azt jelenti, hogy ez a faj mind közül a legveszélyeztetettebb. Az egyezmény tiltja az I. függelékben szereplő fajok nemzetközi kereskedelmét, kivéve különösen fontos okokból, mint például tudományos kutatás céljából. Az Egyesült Államok a ködfoltos párducot szintén a veszélyeztetett fajok közé sorolja, továbbá tiltja az állatok, azok testrészeinek, illetve a belőlük készült termékek kereskedelmét. Természetes élőhelyüket felügyelő országokban a ködfoltos párducok vadászata tiltott, azonban ezeket a tiltó rendelkezéseket néhányan megszegik.

forrásom: www.wikipedia.hu