A brahmanizmus és a buddhizmus is korán meghonosodott a területen, ez magával hozta az indiai formakincs erős hatását. Az Észak-Indiából kiszorult buddhisták Nepálba menekültek, magukkal hozva a Pála- és Sena-korszak stílusát. Ez Tibeten keresztül hatott Tibetre, főképp a kis fémszobrok és a festészet területén. A 17-18. században a kínai formakincs Tibeten keresztül hatott vissza, új stílust hozva ezzel létre.

A nepáli művészetet bemutató közgyűjtemények :
A legnagyobb közgyűjtemények, ahol a nepáli művészet anyagából is nagy számmal őriznek, a következők:
Katmandu: The Natural History Museum
Patan: Nemzeti Könyvtár
Patan: Patan Múzeum
a tribhuvani reptér közelében: Nepal Art Council Gallery
Sajnos a műkincsek elhordása még manapság is nagyon gyakori.

Építészet:
Főképp vallási, szakrális épületek a jellegzetesek: sztúpák, pagodák, templomok. A nepáli szentélyépület háromféle lehet: pagoda, sztúpa, shikara. Ez utóbbi kettő a hindu vallásúaknál is épül. A szentély nem szolgál gyülekezési helyül, az egyéni tisztelet helye.
A 20. század végén az építészet nyugati hatásra modernizálódott, azonban a világi és vallási építészetben egyaránt erős maradt a hagyománytisztelet.
Ismertebb építészek:
Araniko
Hiszila Jami
Festészet
A legkorábbi emlékek a 14. századig mennek vissza (akárcsak Tibetben). A pamutszövetre festett képek hosszabbak, mint szélesebbek, kínai szegélyekkel (kék, vörös, sárga) díszítve. A régiebbeket ásványi eredetű festékkel készítették, az újabbak növényi festékkel készültek.
Szobrászat:
Bronzfigurák a 8. században jelentek meg először, legendás figurákat, szenteket ábrázolnak. Egyfajta viaszveszejtéses eljárással készülnek. Gyakran berakással (teknőchéj, kövek) díszítik őket.
Iparművészetek:
A kerámiaművészet központja Baktapur közelében van (terrakotta lámpások, virágcserepek festett díszekkel).

forrásom: www.wikipedia.hu