A Mount Everest (másképpen: Csomolungma, Qomolangma, Sagarmatha) a legmagasabb hegy a Földön, a Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8850 m magas (1999-es amerikai mérés szerint), és évente 4 milliméterrel nő.
Elnevezések:
A Himalája az ősi indiai szanszkrit nyelvből eredeztethető: a „hó otthona”, (hima: hó, álaja: hon, otthon). Ezek szerint helyesen Himálaja lenne, de a németes hangsúly nálunk is meghonosodott. Legmagasabb csúcsát az európaiak számára Sir George Everest fedezte fel. A hadmérnök ezredes méréseit 1852-ben fejezte be és ekkor derült ki az is, hogy a Mount Everest a világ legmagasabb csúcsa. Később tudták meg az angolok (1907-ben), hogy a csúcsnak már réges-régen volt tibeti neve: Csomolungma. Sőt az is kiderült, hogy francia hittérítők térképein már szerepelt a tibeti név 1733-ban is. Nagy vita kerekedett, hogy kit is illet meg a felfedezés dicsősége: a franciákat vagy az angolokat? (A tibetiek persze már több ezer éve ott éltek és már régen „felfedezték” a hegyet.) Azóta mindkét név használatban van. A legmagasabb csúcsot 1847-ben J.W. Armstrong fedezte fel, aki akkor az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott.
Halálzóna:
A Mount Everest közvetlen csúcs alatti zónáját nevezik halálzónának. A név eredete természetesen az, hogy itt halt meg a legtöbb hegymászó. A zóna kis kiterjedésű, de nagyon veszélyes. A megcsúszásból eredő zuhanás, vagy az erős szél lökésétől bekövetkező egyensúlyvesztés a leggyakoribb. Szerepet játszhat még az oxigénhiányból (anoxia) származó eltévedés, meggondolatlan mozdulatok.

A nepáliak nemzeti büszkeségüknek tekintik a hegyet, ezért a nepáli rúpia bankjegyein a köztársaság kikiáltása után a hegyet helyezték el az előlapokon.

forrásom: www.wikipedia.hu