A kiang az emlősök  osztályának a páratlanujjú patások  rendjéhez, ezen belül a lófélék családjához tartozó faj.
A kiang a Tibeti-fennsík őshonos lóféléje. Az állat az olyan hegyi és alpesi legelőket kedveli, amelyek 4000-7000 méteres magasságban vannak. Manapság csak Észak-Nepálban él, a Tibeti határ szélén.
A kiangnak 4 alfaja van. Ezek földrajzilag és megjelenésben (a koponya méret, a metszőfogak által alkotott szög, a far alakja, színezet és tets méret) különböztethetők meg egymástól. A keleti alfaj a legnagyobb és a déli alfaj a legkisebb. A nyugati alfaj valamivel kisebb a keleti alfajnál és szőrzete is sötétebb.
Equus kiang kiang Moorcroft 1841
Equus kiang holdereri Matschie 1911
Equus kiang polyodon Hodgson 1847
Equus kiang chu Hodgson 1893

MEGJELENÉSE:
A szamarak közül a kiang a legnagyobb testű, és közeli rokonságban áll az onagerrel, emiatt sokáig azt hitték, hogy ennek egyik alfaja. Az állat marmagasága 140 centiméter. Nagy fején tompa orr és bemélyedő orrlyukak vannak. Sörénye feláll és eléggé rövid. Bundája gesztenyebarna. Télen sötétebbé válik, nyáron pedig vörösesebbé, és ilyenkor vedlik is. A nyári szőrzet 1,5 centiméter hosszú, míg a téli szőrzet kétszerese ennek. A lábak, a nyak, a hasi rész, az orr vége és a fülek belső részének a széle fehér színűek. A nyaksörénytől a farokig, széles, csokoládébarna hátgerinccsík húzódik. A farok feketés-barna. A két nem majdnem azonos méretű.

forrásom: www.wikipedia.hu