Háttájéka sajátságosan kékesszürke, amiért gyakran kék juhnak nevezik. Télen a bundája inkább szürke, nyáron inkább barna. A test alsó fele fehér, miként a lábak hátsó és belső oldala és a farok töve is. Fekete a farka vége, a lábak elülső oldalán egy csík; körmei fehérek. Fekete a kosok pofája, nyak- és mellközepe, valamint az oldalukon egy szalag. A kos vállmagassága elérheti a 90 cm-t. A kék juh kosok szarva szürkésbarna színű, és sajátos formában nő: kezdetben felfelé, majd kifelé fordul, végül hátrafelé csavarodik, alakja fordított bajuszra hasonlít. Hossza elérheti a 75–80 cm-t is. A nőstényeknek is van szarva, azok azonban sokkal vékonyabbak, rövidebbek.
Jól tűri és tolerálja az ökológiai szélsőségeket, kősivatagos, sziklás hegyoldalakon, szeles és hideg lejtőkön egyaránt előfordul. Kerüli az erdősült területeket. Kisebb-nagyobb nyájakban él, a nyáj mérete 5 és 400 egyed között változhat. A nyáj mérete függ a populációmérettől, az évszaktól, az élőhely eltartóképességétől, a vadászati nyomástól és egyéb emberi zavarástól. A nyáj összetétele rendszeresen változik aszerint, hogy egyedek vagy kisebb csoportok csatlakoznak, vagy éppen elhagyják a nyájat. Táplálékában általánosságban a fűfélék dominálnak. Egy vizsgálat szerint 10,5% és 92% között változott a fűfélék aránya a nyári táplálékban, de téli időszakban is a fűfélék dominálnak, amelyek mellett cserjék leveleit, hajtásait fogyasztják. A táplálék-összetétel jelentősen függ attól az élőhelytől, ahol a kék juh él, hiszen elterjedési területén nagyon változatos habitatokban fordul elő. Magasabb tengerszint feletti élőhelyeken csökken a fűfélék aránya táplálékában, és megnő a cserjék leveleinek, hajtásainak részaránya.

forrásom: www.wikipedia.hu