A parti mejnó Pakisztán Szindh tartományától keletre India északi és középső részén keresztül egészen Nepálig és Bangladesig fordul elő. Olykor elkóborol messzire is, észlelték már Afganisztán, Mianmar, Kína, sőt Tajvan területén is. Mivel őshazájában kedvelt madár, gyakran tartják kalitkamadárként. Ilyen madarakból származó elvadult szabadon élő állományai vannak Kuvaitban és Jordániában. Mint neve is mutatja korábban szinte kizárólag a nagyobb folyók partjai mentén levő síkságokon élt. Mára nagyszerűen alklmazkodott az ember alkotta megváltozott körülményekhez, és nemcsak szántóföldeken és kertekben, de városokban is előfordul.
A parti mejnó hossza 21 centiméter. Hasonlít közeli rokonára,a pásztormejnóra (Acridotheres tristis), mellyel élőhelyének egy részét is megosztja, de kisebb és karcsúbb annál. A pásztormejnó alpvetően barnás színével szemben a parti mejnó szürkéskék színű. Szárnyai feketék, szárnyfoltjai halvány vörösek. Feje fekete, jellemző bélyeg rajta a narancsvöröses, csupasz arcfolt és az apró, felmereszthető bóbita. Csőre narancssárga. Lába élénksárga.
E madár rajokban él, nemcsak a táplálékkeresé közben, d eköltési időszakban is. Mára helyenként nagyon gyakori és szemtelen madár lett, gyakran lehet látni, hogy vasútállomásokon az utazók csomagjait átkuktja élelelm után. Átkutaja a szeméttárolókat is és gyakran követi a teheneket, hogy az általuk felzavart rovarokat elfoghassa. Tápláléka rovarokból, gyümölcsökből, gabonából és férgekből tevődik össze. A szabad természetben körülbelül 40 évet él.

forrásom: www.wikipedia.hu