A kontyos kígyászsas vagy bóbitás kígyászsas (Spilornis cheela) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a kígyászölyvformák (Circaetinae) alcsaládjába, azon belül a Spilornis nembe tartozó faj .

Ez a Spilornis nembe sorolt kígyászsasok legszélesebb körben elterjedt képviselője. Korábban az összes kígyászsast ebbe a faj alfajainak tartották. Ma már ezeket külön fajoknak tekintik:

• celebeszi kígyászsas (Spilornis rufipectus)
• fülöp-szigeteki kígyászsas (Spilornis holospilus)
• andamáni kígyászsas (Spilornis elgini)
• borneói kígyászsas (Spilornis kinabaluensis)
• nikobári kígyászsas (Spilornis minimus)

Ezek mind szigeti alakok, melyek a kontyos kígyászsastól való földrajzi elkülönülés miatt alakultak önálló fajokká.
Testhossza 75 centiméter. Egyenesen ülő, zömök, nagy fejű madár, fejének formáját meghosszabbodott tarkótollai határozzák meg. Világos vörösesbarna hasát világosabb foltok borítják, sötétebb háta is hasonló. Röpképe jellegzetes: szárnyának elülső éle egyenes, enyhén előrehajló, hátsó éle jóval hajlottabb, farka viszonylag hosszú, többé-kevésbé egyenes végű. Feltűnő két széles, sötét faroksávja, a keskeny, sötét sáv szárnyai hátsó részén, valamint evezőtollainak fekete csúcsa. Gyakran hallatja magas, átható és hangos ,ju vííí" kiáltását.
 A kontyos kígyászsas a sűrű trópusi erdők fakoronája alatt vadászik, de gyakran kijön a nyílt, füves pusztákra is, ilyenkor megfigyelhető siklórepülése és hallható jellegzetes hangja az utak mentén, vagy a lazán beépített területeken.  Tápláléka hüllőkből, főként kígyókból áll, ezeket döglötten is fölszedi a talajról. Olykor kisemlősöket és madarakat is elejt.

forrásom: www.wikipedia.hu